Dia és Balázs
.
Dia és Balázs...
.
Az első skype beszélgetés után Dia gyönyörű mosolya maradt meg bennem.
“Mint egy olasz színésznő!”- gondoltam magamban.
Annyira természetes. Szépséget, harmóniát sugároz. És ahogy Balázs ránéz!
.
Bár nem gyakran vállalok szertartást és ceremóniamesterséget egyben, ebben a szezonban ez volt a 2.alkalom, de később örültem neki, mert ismét gazdagabb lettem két ember történetével.
Ahogy kértem, küldtek át magukról egy kis írást, külön-külön, de mégis összhangban.
Kedvenc könyvüket, Remarqe -tól a Diadalív árnyékában-t miattuk újra olvastam, hogy felidézzem a sztorit és jobban a gondolataikba helyezkedjek.
Ajánlom mindenkinek hogy olvassa el, mert gyönyörű és mély írás, olyan mondatokkal amiket még utána is forgatunk magunkban, mint egy jó bor, olajosan körbesimítja a poharunkat.
Nem mondom, kissé fel volt adva a lecke, mert tudtam hogy Balázs maga is ír. Világlátása nem mindennapi, és igen jól fogalmaz, de valójában mindketten otthon vannak a lírában.
Szertartásszövegben nem jól megszokott sablonokat használok, tényleg mindenkinek a leghozzább illő módon igyekszem megfogalmazni a szerelmük történetét. Olyan inkább mintha dalszöveget írnék, és ebbe ugye nem illenek a már elhasznált frázisok, mint pl. “Érezted hogy megérint a végtelen” (amiről már sohasem fogom megtudni mit jelent :) ).
A Római Parton a Csónakházban volt az esküvő.
Más menyasszony lehet hogy kiakadt volna azon a menyasszonyi “budoáron” , és hogy egy tyúklétrán kell közlekedni le-fel, de Diám nagyon laza volt, és mint tudjuk, valóban nem ezek a dolgok számítanak.
Nagyon ízlésesen dekoráltak.Visszafogott, modern, művészi stílusban.
.
.
.
Az általuk készített finom szappankák, mint köszönő ajándék, és a Balázs hajlítgatta fém szépségek is a dekor részei voltak.
Nem voltunk sokan, kb 30-an, és nagyon családias volt a hangulat.
Az örömapa, János, hatalmas fazon, egy igaz producer. :)
Boldog volt, vidám, táncolt énekelt. Nagyon megkedveltem, és persze én is roptam vele.
Már a készülődés is olyan jó hangulatban telt…
Mire megérkeztem ott volt Livi (Photoszíntézis),akinek nagyon örültem, szuper fotós, nagyon jófej, és már a jegyes képeiket lyukasra néztem, annyira tetszett.
Dia anyukája, és keresztmamája is fent csivitelt, a tanú Andi, és Teklám aki ismét gyönyörűen (és pusziállóan) sminkelt. A hangolódáshoz Abba szólt, és csak egy kis koktél csusszant. Csak úgy csajosan.
Lent közben Balázs is fessen várta a vendégeket… elegánsan, nagyon kedvesen, és folyamatosan igyekezett figyelni mindenkire.
.
.
.
A szertartás érzékeny volt, bensőséges. Ahogy Dia bevonult John Majer zenéjére, anyukája varrta különleges ruhában, egy pillanatra szerintem rájuk figyeltek az angyalok.
Ők maguk is olvastak fel pár sort egymásnak. Hát itt majdnem nálam is eltört a mécses.
.
.
.
.
.
.
.
Aztán hullott a konfetti mindenhol, és volt evés ivás táncolás, a Ventolento zenekarral.
A tortára is kitérnék. Én magam nem vagyok édesszájú, de Tonkababa tortája, valami fehércsokis - karamellás mennyei manna darabka, meglepte az ízlelőbimbóimat!
.
.
És persze el is rabolták a menyasszonyt ahogy kell, meg táncolt is egész este, míg végül az utolsó táncoltató kezébe seprű került így Dia megpihenhetett. :)
.
.
.
.
Igazi szerelem ünnep volt .
A hangulatról és róluk az az idézet ad vissza a legtöbbet, amit ők maguk választottak. Csak egy részét írnám le hogy egy röpke pillanatra átéljétek amiről beszéltem.
“Hallgasd, hogy zúg az éjszaka. Engem kilyuggatott a szerelem.
Keresztülnézek magamon, annyira szerelmes vagyok.
„Akkor gyere, menjünk a legdrágább étterembe, rendeljünk kaviárt és pezsgőt,
és legyünk olyanok, mint a szüleink voltak, még a mindenféle háborúk előtt, olyan
gondtalanok és szentimentálisak, és félelem nélkül élők, gátlástalanok és ízléstelenek, könnyekkel, holdvilággal, leanderral és hegedűszóval, tengerrel és szerelemmel. “
Aki nem hiszi járjon utána/m !
CereMóni
.
.
“Szia Móni!
Csak szeretnénk ismét megköszönni Neked mindent! Csodásan éreztük magunkat, és minden pontosan olyan volt, ahogy megálmodtuk. Köszönjük a kedvességed, a gyönyörű szertartást, a humorod, a közvetlenséged, hogy mindent kézben tartottál. Nagyon boldogok vagyunk, hogy rádtaláltunk és hogy megismerhettünk.
Nagy nagy ölelést és sok puszit küldünk neked! <3 :)
Dia és Balázs”
.
És akik mindehhez hozzátettek, és nagyon köszönöm a munkájukat:
Helyszín: Csónakház, Római Part
Zenekar: Ventolento
Fotós: Photoszíntézis (Karsai Diamant Lívia)
Smink: Tekla smikel - Gaál Tekla
Torta: Tonkababa